14. rész
Nem sok kedvem volt egy ilyen hosszú és fárasztó nap után még járkálni, de már egyszer megígértem, szóval nem léphetek vissza.
Legszívesebben Yoongi után mentem volna a szobánkba és jóllakottan, lezuhanyozva feküdtem volna mellette a puha és kényelmes ágyikónkban. Egész nap alig láttam, furcsán hangzik de tényleg hiányzik.
- Végeztem.- fújtam ki magam evés után.
- Akkor mehetünk is.- állt fel vidáman D.O.- Gyere.- nyújtotta felém a kezét, amit egy kis hezitálás után fogadtam csak el.
Közepes tempóban kocogva húzott maga után a kert felé.
- Hé... lah-lassíts...- lihegtem mögötte.- Várjuk már meg a többieket is.
- Jönnek majd Ők is, ne aggódj.- mosolygott rám és tovább húzott.
Szerencsére nem sokat kellett mennünk, hogy megérkezzünk a kert bejáratához, ahol végre lassítottunk.
Tátott szájjal léptem be a hatalmas vaskapunk, amelyet borostyán indák futottak be. Beljebb szép pázsitfű virított mindenütt. Tele fákkal, bokrokkal és szép színes virágokkal fogadott minket a kert.
- Tetszik?
- Igen, gyönyörű...- bámészkodtam forgolódva. Szerintem a világ össze szép növénye körülvett minket.
- Apám és én csináltuk. Anyám emlékére. És azóta sokak kedvenc kis titkos helye.- mutatott kuncogva egy a bokor mellett dorbézoló párra.
- Oh...- nem tudtam semmi értelmeset mondani, csak csendben figyelve követtem Őt.
Egy padhoz vezetett, ahova aztán le is ültünk, hogy megvárjuk Segítőinket is.
- Miért siettek annyira nagyság? Hongbin-nal alig tudtuk tartani a lépést.- érkezett meg pár perc múlva RyeoWook és Binnie.
- Én is mondtam neki...- sóhajtottam.- Üljetek le.- húzódtam arrébb a padon, hogy odaférjenek.
- Szerettem volna ha minél hamarabb látja ezt...- mondta halkan, szinte teljesen kifejezéstelen arccal maga elé bámulva D.O.- Tudjátok mit?! Játszunk!- vigyorodott el hirtelen.
- Mit?
- Van itt a kert közepén egy labirintus. Bújócskázzunk.
- Jó rendben!- csillantak fel a szemeim és már indultam is meg.
- Erre.- mutatott az ellenkező irányba a Kicsi Föld.
Tényleg egy nagy labirintus köré épült az egész kert. Szép magas és zöld tujákból volt kialakítva a játék.
- Aki elsőnek járja be, az nyert!
- És mi a nyeremény?- pislogtam D.O-ra.
- Hm... mondjuk.. ha nyersz, visszaviszünk egy napra a családodhoz.- ajánlotta fel RyeoWook.
- Rendben.- vontam vállat. Próbáltam azt mutatni, hogy nem nagyon izgat a nyeremény de azért nagyot dobbant a szívem a család szóra.- Induljunk.
- A-a! Várj.- kapott a kezem után D.O.- Párban megyünk. Ti ketten és mi ketten.- húzott magához közelebb.
- J-jó...- néztem bizonytalanul Hongbin-ra. Nem nagyon tetszett ez nekem...
Végül egyszerre elindultunk, ellenkező irányba. Izgatottan szedtem a lábaimat és próbáltam minél hamarabb megtalálni a kiutat.
- Hé, ne rohanj.- fogta meg a kezem D.O.- Én építettem az egészet, ismerem, mint a tenyeremet. Simán nyerünk.- kacsintott.- De előtte mutatni szeretnék valamit.- indult meg most Ő.
Esetlenül követtem, még tiltakozni sem volt erőm, csak mentem utána. Végül a labirintus közepében lyukadtunk ki, ahogy egy kiskert volt kialakítva, szebb, mint amit eddig valaha láttam. A közepén egy kis szökőkútban csordogált a víz, körülötte vízi virágokkal.
- Gyere.- ültetett le egy padra.
- Hm... olyan szép itt.- néztem körbe mosolyogva. Teljes nyugodtság áradt az egész helyből, friss illatok, csend. Az itt eltöltött néhány perc pihentetőbb volt, mint bármilyen kényelmes és hosszú alvás.
- Reméltem, hogy egyszer majd jön valaki, aki értékeli. Sokszor szoktam ide menekülni.- hajtotta le a fejét, miközben elég komolyan mesélt. Igaz csak 2 napja ismerem de még sosem láttam ennyire keménynek az arcvonásait. Azt hittem, hogy Ő is egy olyan bohém kölyök, mint MinWoo, akinek semmi dolga és gondja sincs az életben.
- Én nem tudtam...- kezdtem halkan.
- Áh nincs semmi baj.- mosolyodott el keserűen.- Tudod, mikor nehezen mentek a gyakorlások, sok szidást kaptam apámtól. Míg anyám élt, mindig hozzá mentem vigasztalódni, viszont mikor meghalt, nem maradt senkim. A szívemet vassá kellett edzenem, az érzéseimet pedig mélyen elrejtenem. Nehezen ment, ezért megépítettem ezt itt.- mutatott körbe.- Itt mindig magam lehetek.
- Sajnálom.- simítottam meg kaját támaszként.- Köszönöm, hogy ezt elmondtad és elhoztál ide.
- Köszönöm, hogy velem vagy.- borult a nyakamba.
- Ez természetes.- cirógattam nyugtatóan a hátát.- Lassan mennünk kellene.- akartam felállni de nem engedett.
- Maradj.- tartott erősen.
- J-jó, jó...- nyeltem egy nagyot.
Néhány perc múlva elengedett. Hátradőlt a padnak és csukott szemmel élvezte a nap sugarait, ahogy arcát simogatják. Jobban megnézve, vonásin ismét semmi érzelmet nem tudtam felfedezni, ami kicsit megijesztett. Kissé nyugtalanul bár, de követtem példáját és én is lehunytam pilláimat. Teljesen elmerültem a nap kényeztetésében, mire egy mély és egyben lágy hang suttogott a fülembe.
- Olyan szép vagy Jungkook.- D.O hangjának hallatára összerezzentem, szemeim kipattantak.
- D-D.O- akartam eltolni magamtól, mert elég közel merészkedett hozzám.
- Szólíts KyungSoo-nak, azt jobban szeretem.- vigyorodott el eszelősen.
- Hé... eressz.- ficánkoltam karjai között.
Nagyon nem voltam beszélgetős kedvemben és ahogy Ravi barátomat elnéztem, ő sem volt abban. Ezért odamentem Appához.
- Van itt valahol egy edzőterem, ugye?
- Hát nem fáradtál el, gyermekem?
- De igen, viszont le szeretném vezetni a feszültségem. Kéne egy box zsák, nagyon, NAGYON gyorsan.
- Oh, értem, megy veled valaki?
- WonShik. Ez egyértelmű. Kell valaki, aki tartja a zsákot.
- Más nem megy veletek? - erre hirtelen megjelent a nagy semmiből Minwoo meg a Segítője, hogy ők jönnének velünk. Láttam Shik arcán, hogy nagyon nem akarja, de már nem tudtunk ellene mit tenni, jönniük kellett velünk.
- Gyertek, megmutatom az utat, jó újra látni Wowo. - Ravi ennek hallatán egy nagyot morrant, ezzel jelezve ki nemtetszését.
- Kitartás, addig püfölheted majd a zsákot, ameddig csak akarod, azzal a barommal meg nem foglalkozol, ha van egy cseppnyi eszed. - suttogtam hozzá hajolva. Mire felnevetett, mintha valami vicceset mondtam volna. Tipikus Ravi.
A terem minden képzeletem felülmúlta. Amint megláttam a ring melletti zsákot, átrohantam a másik két elemen, felvettem egy kesztyűt és püfölni kezdtem a felfüggesztettet. Hirtelen két kéz kezdte el tartani, így leálltam. Egy fej nézett ki mögüle.
- Üsd, vágd, nem apád, nem anyád. - csak ennyit mondott, majd újra ütlegelni kezdtem.
- Baszk... Benned aztán van erő. Mióta csinálod ezt? - meg kellett vetnie a lábát és használnia a szelét, hogy meg tudja tartani a zsákot.
- Csecsemőkorom óta.
Minwoo vitt fel a szobába és vitt el zuhanyozni, kint megvárt, majd mikor szóltam neki, bejött és kivitt lefektetni, mert mozogni egyedül nem igen tudtam már. Hogy holnap én ki nem fogok tudni kelni az ágyból az is biztos.
Hiába fészkelődtem, a látszat ellenére D.O nagyon is erős volt és határozottan tartott magához közel.
- Kérlek.- suttogtam esetlenül.- Engedj el. Hosszú volt a nap, elfáradtam.- próbáltam hatni rá, de nem igazán sikerült.
- Nem engedlek most, hogy végre megvagy.- suttogta.
Na jó, itt már kezdtem kicsit nagyon megijedni.
- Hongbin!- kiáltottam el magam.
- Látom még mindig nem érted mi folyik itt.- csókolt nyakamra KyungSoo.
- Ne már! Hongbin, segíts!
- Hiába kiabálsz, nem hallja. Wookie köti most le.- kuncogott és ismét nyakamhoz hajolva kóstolta meg bőrömet.- Finom vagy.- szorított neki a padnak és ölembe ülve kezdett ostromolni.
- Segítség!- kiabáltam, de tényleg, mintha senki sem hallotta volna.
Egy pillanatig eluralkodott rajtam a pánik. Féltem D.O-tól. Nem tudtam, hogy mit akar ezzel de abban biztos voltam, hogy semmi jót. Fogalmam sem volt, hogyan fogok kiszabadulni erős szorításából és már komolyan azt hittem, hogy ha nem cselekszem fél percen belül, akkor meg leszek erőszakolva.
- Eressz már el!- csapkodtam meg a vállait.
- Oh milyen tüzes vagy. Tetszik.- suttogta ajkaimra és meg akart csókolni de nem hagytam neki, elfordítottam a fejem.
Háta mögött láttam, hogy a szökőkút vize teljesen jéggé fagyott. A félelmem tehette ezt vele.
- Rám nézz!- rántotta vissza a fejemet és hevesen ajkaimra mart.
Kétségbeesetten kapálóztam alatta, de hiába. Gondolataimban valami gyors és hatékony megoldást próbáltam keresni. Suga. Mindegy honnan csak jöjjön elő Ő, és mentsen meg. Rá van szükségem. Áh de ez nem egy szar romantikus film, honnan a fenéből tudná, hogy baj van...
- Ne ellenkezz, csak mi vagyunk itt.- vigyorodott el D.O és a felsőmet kezdte feljebb húzni.
- Ne már!- rántottam el a kezét.- Én nem akarom. Hagyj békén. Eressz el! Hallod!- kezdtek el folyni a könnyeim.
- Heechul!- kiáltottam el magam. Ő viszont itt teremhet a semmiből is, megígérte nekem, hogy bármikor hívhatom, Ő jön és segít.
Tényleg nem telt bele fél percbe és már meg is jelent.
- Nem szállsz le az én unokaöcsikémről?!- morogta dühösen KyungSoo mögött, mire az megfagyott.
- Heechul...- suttogtam zokogva nevét.
- Hozzád beszélek!- rángatta le rólam.- Mégis mi a jó büdös francot művelsz vele?!- lökte a földre.
- Én csak... Ez nem az...- hebegte zavarában.
- Ja szerintem is csak a bélyeggyűjteményedet mutogattad neki... Meg ne lássam, hogy még egyszer a közelében ólálkodsz, különben darabokra szedlek és apád sem fog érdekelni.- morogta mérgesen nagybátyám.- Világos?
- I-igen...- nyelt egy nagyot KyungSoo és elrohant.
- Ch de beszari egy gyáva alak...- forgatta meg a szemeit Heechul.- Már nincs semmi baj.- ült le mellém.
- Ezek szerint a kis királynőnek több udvarlója is akadt.- kezdett bolondozni.- Ah ez van ha valaki szép... Ha tudnád, nekem hány rajongóm volt...- rebegtette meg a pilláit.- Csak viccelek.- váltott vissza komolyra.- Gyere, visszaviszlek. Pihenned kell egy kicsit. Tőle meg ne tarts. Kölyök még, nem bánthat.- állt fel és megindult.
- Heechul!- rohantam utána, mire bevárt.- Köszönöm.- öleltem magamhoz szorosan.
Igaz csak pár napja voltunk itt, és a szüleim nyakán sem lógtam folyton, míg velük éltem, de hiányoztak. Hiányzott az ölelésük. És ezen a pocsék helyen nekem csak Heechul, Yoongi és Hongbin vannak.
- Jó-jó... ez semmiség... ez a feladatom.- lapogatta meg a hátam.- Menjünk.
- Mmmmhmm... - dőltem el az ágyon. Már az álmaim határán voltam, mikor valaki fölém mászott és nyakhajlatom kezdte el csókolgatni. Ajkainak, leheletének teljes más volt az érzés. Mintha csak a levegő súrolt volna. És ekkor esett le, hogy ki is van rajtam, próbálta beszélni, de csak sokadjára sikerült.
- Minwoo... Hagyj békén. - de mintha meg sem hallotta volna, folytatta. Mivel erőm nem volt, muszáj volt hagynom neki. Csak az járt a fejemben, hogy Őneki kéne most felettem lennie. Keze már a pólóm alatt volt egyik keze, mikor elegem lett és elborult az agyam. Az egész testem forróság öntötte el és újult erőre kapva egy szép kis jobb horgost adtam neki, mire nyekkent egyet és legördült rólam.
- Jobban teszed, ha most azonnal elmész.
- Mert ha nem, mit teszel velem, Szivi?
- WONSHIK !! - üvöltöttem el magam. El sem telt egy másodperc, de már ott volt mellettem. - Ő lesz, ha nem takarodsz el azonnal. Oh, és hogy értsd, utcai verekedést tanult és baromi jól csinálja. - nem szólt semmit, inkább kiment. - Köszi.
- Fáradt vagyok.- pihegtem, mikor már a szobánk folyosóján jártunk.- Ugye holnap szabad nap?- néztem reménykedve Heechul-ra.
- Hogy szabad-e?- nevetett.- Még csak most keményedik az edzés.
- Oh ne már...- fújtam ki a levegőt meggyötörten.
- Hamar belejössz, meglásd.- veregetett vállon.- Na de zuhanyozz le és aludj egy jót. Szervusz.- hagyott magamra a szobaajtóm előtt.
Csendben nyitottam be a szobába, nem akartam felkelteni Suga-t, ha már alszik. Viszont ahogy beléptem megláttam bent Ravi- is.
- Sziasztok.- sétáltam be.
- Hello. - köszöntünk egyszerre.
- Baj van? - csak megrázta a fejét, majd ő is feltette ezt a kérdést. - Reggel meglátod. - hárítottam én is. - Gyere. - öleltem magamhoz. Ravi elköszönt és olyan gyorsan slisszolt ki, amilyen gyorsan csak tudott.
- Ugye tudod, hogy mit ígértem mára? - bólintott. - Hát azt elnapoljuk, viszont van más programom, ha nem vagy még elég fáradt, Szerelmem. - mögé léptem és a nyakát kezdem el harapdálni, remélve, hogy ezzel felébred, ha fáradt. Közben az ágy felé kezdem el tolni.
Furcsán viselkedett mindkettő de semmi okom sem volt szemrehányást tenni, hisz nekik is nehéz napjuk lehetett.
- Szeretlek Yoongi.- fordultam meg karjaiban és szorosan hozzábújtam.
Csókjai, érintései teljesen mások voltak, mint Kyungsoo-nak. Tőle egy pillanatig sem féltem, nem fájt ahogy hozzámért.
- Olyan rossz volt ma nélküled...- sóhajtottam szomorúan és édes ajkainál kerestem vigaszt.
- Szintúgy. - leheltem ajkaira. Az, ahogy hozzám ért, megcsókolt, sokkal inkább mozgatta meg egész testem, mint azé az idióta MinWoo-é. Az övé inkább taszított, mint vonzott. Ő olyan nem is tudom milyen, míg Kookkie érintései egyszerre hűtenek le és tüzelnek fel. Mintha kint állnék a téli kert kellős közepén és lennék a szobában, a kandalló mellett, ahol a legnagyobb meleg van. És ezt az érzést senki más nem tudná kihozni belőlem, mert eddig sem éreztem ilyet mással.
- Fáradt vagyok.- döntöttem homlokomat Yoongi homlokának.- Ah de még le is kell zuhanyozni...- sóhajtottam mélyet és nyakába kapaszkodva nehezítettem rá szinte minden súlyomat.
- Vigyél el fürdeniii...- kértem hízelegve.- Légyszi...- puszilgattam nyaka puha bőrét.
Gondoltam, hogy neki is fárasztó napja lehetett és nem akartam teher lenni a számára de már nem bírtam magammal a fáradtságtól. Csak a jó forró vízre volt szükségem és Suga-ra. Nem tudom mi ütött belém hirtelen, csak akartam.
- Kérlek.- súgtam fülébe és finoman ráharaptam, miközben tarkóját cirógattam.
- Nem kell még egyszer kérned. - felkaptam és a fürdőbe vittem. Fejét nyakamba fúrta, még akkor is belém kapaszkodott, mikor már a fürdőben voltunk és letettem. Lehámoztam magamról és ki akartam menni, mikor utánam szólt, én pedig eleget téve kérésének maradtam. Elkezdett vetkőzni, ami rendkívül izgató látvány volt. Már csak egy boxer volt rajta, mikor megszólított.
Míg becipelt vagy hússzor meggondoltam magam, hogy kell-e ez nekem vagy sem. Még... sosem csináltunk ilyet együtt. Sőt még pucéran nem is láttuk egymást, nehogy együtt fürödtünk volna. De hajtott a kíváncsiságom.
- Yoongi...- húztam vissza finoman, kezénél fogva a fürdőbe.- Cs-csináljuk... együtt.- motyogtam erőtlenül majd egy nagyot nyeltem, mert teljesen kiszáradtam ettől a fél mondattól is. Zavarban voltam. Nagyon is.
Bátortalanul, remegő kézzel nyúltam be pólója alá, hogy levetkőztessem.
Hagytam, had vegye le rólam a pólóm. Gyorsan kibújtam az alsó felemet már-már nagyon szorító ruhadarabokról. Lerántottam Róla is az alsót, mire azt sem tudta, hol takarja el magát.
- Előttem nem kell titkolnod semmit, Édes. - öleltem át, miközben tagjaink összesimultak és egyszerre nyögtünk fel mindketten. Hogy oldjam a feszültségét, ajkai után kaptam és a zuhany alá toltam és a hideg csempének toltam.
Ösztönösen takartam volna el magam, mikor az utolsó ruhadarab is lekerült rólam. Utoljára anyukám látott így 10 éves koromban. Féltem, hogy ki fog nevetni, vagy egyszerűen csak idiótának néz, hogy már ennyitől megkívántam...
Szorosan bújtam hozzá, legalább addig sem tud annyira bámulni, és én sem jövök zavarba tökéletes testétől. Bár hamar megbántam ezt a tettemet, mikor testünk teljesen összesimult.
- Ah.- sóhajtottam reszketegen a különösen jó érzésre.
- Hm.- nyögtem egyet, mikor hátam a hideg csempéhez nyomult.
Nagyot nyelve markoltam Yoongi vállaiba.
- Olyan forró vagy.- súgtam fülébe majd apró puszikkal leptem be nyakát és arcát. Izgatottságomban hevesen vettem a levegőt, halkan szuszogtam karjaiban.
A bennem felgyülemlett érzések, a kíváncsiság, az izgalom, a boldogság és a szerelem hevesen kavarogtak bennem. Talán most először élveztem úgy, hogy akarom Őt tényleg és nem csak azért, mert Ő rám van indulva. Érzéseimnek nem tudtam parancsolni, hiába kezdtük el a gyakorlatokat ma Heechul-lal. A zuhanyrózsából váratlanul egyre sűrűbben potyogni kezdtek a meleg vízcseppek.
- Bocsi.- kuncogtam.
- Van itt valahol egy edzőterem, ugye?
- Hát nem fáradtál el, gyermekem?
- De igen, viszont le szeretném vezetni a feszültségem. Kéne egy box zsák, nagyon, NAGYON gyorsan.
- Oh, értem, megy veled valaki?
- WonShik. Ez egyértelmű. Kell valaki, aki tartja a zsákot.
- Más nem megy veletek? - erre hirtelen megjelent a nagy semmiből Minwoo meg a Segítője, hogy ők jönnének velünk. Láttam Shik arcán, hogy nagyon nem akarja, de már nem tudtunk ellene mit tenni, jönniük kellett velünk.
- Gyertek, megmutatom az utat, jó újra látni Wowo. - Ravi ennek hallatán egy nagyot morrant, ezzel jelezve ki nemtetszését.
- Kitartás, addig püfölheted majd a zsákot, ameddig csak akarod, azzal a barommal meg nem foglalkozol, ha van egy cseppnyi eszed. - suttogtam hozzá hajolva. Mire felnevetett, mintha valami vicceset mondtam volna. Tipikus Ravi.
A terem minden képzeletem felülmúlta. Amint megláttam a ring melletti zsákot, átrohantam a másik két elemen, felvettem egy kesztyűt és püfölni kezdtem a felfüggesztettet. Hirtelen két kéz kezdte el tartani, így leálltam. Egy fej nézett ki mögüle.
- Üsd, vágd, nem apád, nem anyád. - csak ennyit mondott, majd újra ütlegelni kezdtem.
- Baszk... Benned aztán van erő. Mióta csinálod ezt? - meg kellett vetnie a lábát és használnia a szelét, hogy meg tudja tartani a zsákot.
- Csecsemőkorom óta.
Minwoo vitt fel a szobába és vitt el zuhanyozni, kint megvárt, majd mikor szóltam neki, bejött és kivitt lefektetni, mert mozogni egyedül nem igen tudtam már. Hogy holnap én ki nem fogok tudni kelni az ágyból az is biztos.
Hiába fészkelődtem, a látszat ellenére D.O nagyon is erős volt és határozottan tartott magához közel.
- Kérlek.- suttogtam esetlenül.- Engedj el. Hosszú volt a nap, elfáradtam.- próbáltam hatni rá, de nem igazán sikerült.
- Nem engedlek most, hogy végre megvagy.- suttogta.
Na jó, itt már kezdtem kicsit nagyon megijedni.
- Hongbin!- kiáltottam el magam.
- Látom még mindig nem érted mi folyik itt.- csókolt nyakamra KyungSoo.
- Ne már! Hongbin, segíts!
- Hiába kiabálsz, nem hallja. Wookie köti most le.- kuncogott és ismét nyakamhoz hajolva kóstolta meg bőrömet.- Finom vagy.- szorított neki a padnak és ölembe ülve kezdett ostromolni.
- Segítség!- kiabáltam, de tényleg, mintha senki sem hallotta volna.
Egy pillanatig eluralkodott rajtam a pánik. Féltem D.O-tól. Nem tudtam, hogy mit akar ezzel de abban biztos voltam, hogy semmi jót. Fogalmam sem volt, hogyan fogok kiszabadulni erős szorításából és már komolyan azt hittem, hogy ha nem cselekszem fél percen belül, akkor meg leszek erőszakolva.
- Eressz már el!- csapkodtam meg a vállait.
- Oh milyen tüzes vagy. Tetszik.- suttogta ajkaimra és meg akart csókolni de nem hagytam neki, elfordítottam a fejem.
Háta mögött láttam, hogy a szökőkút vize teljesen jéggé fagyott. A félelmem tehette ezt vele.
- Rám nézz!- rántotta vissza a fejemet és hevesen ajkaimra mart.
Kétségbeesetten kapálóztam alatta, de hiába. Gondolataimban valami gyors és hatékony megoldást próbáltam keresni. Suga. Mindegy honnan csak jöjjön elő Ő, és mentsen meg. Rá van szükségem. Áh de ez nem egy szar romantikus film, honnan a fenéből tudná, hogy baj van...
- Ne ellenkezz, csak mi vagyunk itt.- vigyorodott el D.O és a felsőmet kezdte feljebb húzni.
- Ne már!- rántottam el a kezét.- Én nem akarom. Hagyj békén. Eressz el! Hallod!- kezdtek el folyni a könnyeim.
- Heechul!- kiáltottam el magam. Ő viszont itt teremhet a semmiből is, megígérte nekem, hogy bármikor hívhatom, Ő jön és segít.
Tényleg nem telt bele fél percbe és már meg is jelent.
- Nem szállsz le az én unokaöcsikémről?!- morogta dühösen KyungSoo mögött, mire az megfagyott.
- Heechul...- suttogtam zokogva nevét.
- Hozzád beszélek!- rángatta le rólam.- Mégis mi a jó büdös francot művelsz vele?!- lökte a földre.
- Én csak... Ez nem az...- hebegte zavarában.
- Ja szerintem is csak a bélyeggyűjteményedet mutogattad neki... Meg ne lássam, hogy még egyszer a közelében ólálkodsz, különben darabokra szedlek és apád sem fog érdekelni.- morogta mérgesen nagybátyám.- Világos?
- I-igen...- nyelt egy nagyot KyungSoo és elrohant.
- Ch de beszari egy gyáva alak...- forgatta meg a szemeit Heechul.- Már nincs semmi baj.- ült le mellém.
- Ezek szerint a kis királynőnek több udvarlója is akadt.- kezdett bolondozni.- Ah ez van ha valaki szép... Ha tudnád, nekem hány rajongóm volt...- rebegtette meg a pilláit.- Csak viccelek.- váltott vissza komolyra.- Gyere, visszaviszlek. Pihenned kell egy kicsit. Tőle meg ne tarts. Kölyök még, nem bánthat.- állt fel és megindult.
- Heechul!- rohantam utána, mire bevárt.- Köszönöm.- öleltem magamhoz szorosan.
Igaz csak pár napja voltunk itt, és a szüleim nyakán sem lógtam folyton, míg velük éltem, de hiányoztak. Hiányzott az ölelésük. És ezen a pocsék helyen nekem csak Heechul, Yoongi és Hongbin vannak.
- Jó-jó... ez semmiség... ez a feladatom.- lapogatta meg a hátam.- Menjünk.
- Mmmmhmm... - dőltem el az ágyon. Már az álmaim határán voltam, mikor valaki fölém mászott és nyakhajlatom kezdte el csókolgatni. Ajkainak, leheletének teljes más volt az érzés. Mintha csak a levegő súrolt volna. És ekkor esett le, hogy ki is van rajtam, próbálta beszélni, de csak sokadjára sikerült.
- Minwoo... Hagyj békén. - de mintha meg sem hallotta volna, folytatta. Mivel erőm nem volt, muszáj volt hagynom neki. Csak az járt a fejemben, hogy Őneki kéne most felettem lennie. Keze már a pólóm alatt volt egyik keze, mikor elegem lett és elborult az agyam. Az egész testem forróság öntötte el és újult erőre kapva egy szép kis jobb horgost adtam neki, mire nyekkent egyet és legördült rólam.
- Jobban teszed, ha most azonnal elmész.
- Mert ha nem, mit teszel velem, Szivi?
- WONSHIK !! - üvöltöttem el magam. El sem telt egy másodperc, de már ott volt mellettem. - Ő lesz, ha nem takarodsz el azonnal. Oh, és hogy értsd, utcai verekedést tanult és baromi jól csinálja. - nem szólt semmit, inkább kiment. - Köszi.
- Fáradt vagyok.- pihegtem, mikor már a szobánk folyosóján jártunk.- Ugye holnap szabad nap?- néztem reménykedve Heechul-ra.
- Hogy szabad-e?- nevetett.- Még csak most keményedik az edzés.
- Oh ne már...- fújtam ki a levegőt meggyötörten.
- Hamar belejössz, meglásd.- veregetett vállon.- Na de zuhanyozz le és aludj egy jót. Szervusz.- hagyott magamra a szobaajtóm előtt.
Csendben nyitottam be a szobába, nem akartam felkelteni Suga-t, ha már alszik. Viszont ahogy beléptem megláttam bent Ravi- is.
- Sziasztok.- sétáltam be.
- Hello. - köszöntünk egyszerre.
- Baj van? - csak megrázta a fejét, majd ő is feltette ezt a kérdést. - Reggel meglátod. - hárítottam én is. - Gyere. - öleltem magamhoz. Ravi elköszönt és olyan gyorsan slisszolt ki, amilyen gyorsan csak tudott.
- Ugye tudod, hogy mit ígértem mára? - bólintott. - Hát azt elnapoljuk, viszont van más programom, ha nem vagy még elég fáradt, Szerelmem. - mögé léptem és a nyakát kezdem el harapdálni, remélve, hogy ezzel felébred, ha fáradt. Közben az ágy felé kezdem el tolni.
Furcsán viselkedett mindkettő de semmi okom sem volt szemrehányást tenni, hisz nekik is nehéz napjuk lehetett.
- Szeretlek Yoongi.- fordultam meg karjaiban és szorosan hozzábújtam.
Csókjai, érintései teljesen mások voltak, mint Kyungsoo-nak. Tőle egy pillanatig sem féltem, nem fájt ahogy hozzámért.
- Olyan rossz volt ma nélküled...- sóhajtottam szomorúan és édes ajkainál kerestem vigaszt.
- Szintúgy. - leheltem ajkaira. Az, ahogy hozzám ért, megcsókolt, sokkal inkább mozgatta meg egész testem, mint azé az idióta MinWoo-é. Az övé inkább taszított, mint vonzott. Ő olyan nem is tudom milyen, míg Kookkie érintései egyszerre hűtenek le és tüzelnek fel. Mintha kint állnék a téli kert kellős közepén és lennék a szobában, a kandalló mellett, ahol a legnagyobb meleg van. És ezt az érzést senki más nem tudná kihozni belőlem, mert eddig sem éreztem ilyet mással.
- Fáradt vagyok.- döntöttem homlokomat Yoongi homlokának.- Ah de még le is kell zuhanyozni...- sóhajtottam mélyet és nyakába kapaszkodva nehezítettem rá szinte minden súlyomat.
- Vigyél el fürdeniii...- kértem hízelegve.- Légyszi...- puszilgattam nyaka puha bőrét.
Gondoltam, hogy neki is fárasztó napja lehetett és nem akartam teher lenni a számára de már nem bírtam magammal a fáradtságtól. Csak a jó forró vízre volt szükségem és Suga-ra. Nem tudom mi ütött belém hirtelen, csak akartam.
- Kérlek.- súgtam fülébe és finoman ráharaptam, miközben tarkóját cirógattam.
- Nem kell még egyszer kérned. - felkaptam és a fürdőbe vittem. Fejét nyakamba fúrta, még akkor is belém kapaszkodott, mikor már a fürdőben voltunk és letettem. Lehámoztam magamról és ki akartam menni, mikor utánam szólt, én pedig eleget téve kérésének maradtam. Elkezdett vetkőzni, ami rendkívül izgató látvány volt. Már csak egy boxer volt rajta, mikor megszólított.
Míg becipelt vagy hússzor meggondoltam magam, hogy kell-e ez nekem vagy sem. Még... sosem csináltunk ilyet együtt. Sőt még pucéran nem is láttuk egymást, nehogy együtt fürödtünk volna. De hajtott a kíváncsiságom.
- Yoongi...- húztam vissza finoman, kezénél fogva a fürdőbe.- Cs-csináljuk... együtt.- motyogtam erőtlenül majd egy nagyot nyeltem, mert teljesen kiszáradtam ettől a fél mondattól is. Zavarban voltam. Nagyon is.
Bátortalanul, remegő kézzel nyúltam be pólója alá, hogy levetkőztessem.
Hagytam, had vegye le rólam a pólóm. Gyorsan kibújtam az alsó felemet már-már nagyon szorító ruhadarabokról. Lerántottam Róla is az alsót, mire azt sem tudta, hol takarja el magát.
- Előttem nem kell titkolnod semmit, Édes. - öleltem át, miközben tagjaink összesimultak és egyszerre nyögtünk fel mindketten. Hogy oldjam a feszültségét, ajkai után kaptam és a zuhany alá toltam és a hideg csempének toltam.
Ösztönösen takartam volna el magam, mikor az utolsó ruhadarab is lekerült rólam. Utoljára anyukám látott így 10 éves koromban. Féltem, hogy ki fog nevetni, vagy egyszerűen csak idiótának néz, hogy már ennyitől megkívántam...
Szorosan bújtam hozzá, legalább addig sem tud annyira bámulni, és én sem jövök zavarba tökéletes testétől. Bár hamar megbántam ezt a tettemet, mikor testünk teljesen összesimult.
- Ah.- sóhajtottam reszketegen a különösen jó érzésre.
- Hm.- nyögtem egyet, mikor hátam a hideg csempéhez nyomult.
Nagyot nyelve markoltam Yoongi vállaiba.
- Olyan forró vagy.- súgtam fülébe majd apró puszikkal leptem be nyakát és arcát. Izgatottságomban hevesen vettem a levegőt, halkan szuszogtam karjaiban.
A bennem felgyülemlett érzések, a kíváncsiság, az izgalom, a boldogság és a szerelem hevesen kavarogtak bennem. Talán most először élveztem úgy, hogy akarom Őt tényleg és nem csak azért, mert Ő rám van indulva. Érzéseimnek nem tudtam parancsolni, hiába kezdtük el a gyakorlatokat ma Heechul-lal. A zuhanyrózsából váratlanul egyre sűrűbben potyogni kezdtek a meleg vízcseppek.
- Bocsi.- kuncogtam.
- Semmi gond. - néztem fel rá, miközben lefelé haladtam a nyakán a kulcscsontjáig, melyet a vállától indulva végigharapdáltam. Kezem külső combjaira vezettem és felemeltem. Ő automatikusan csípőm köre fonta a lábait. Elgondolkodtam azon, hogy Ő tényleg szűz-e még, mert ahogy ujjait a tarkómnál hajamba fúrta, ahogy a lábai derekam körül vannak és ahogy néz rám.
- Ugye te is érzed, mi van kettőnk között? - ezzel most mindenre gondoltam. - Szeretlek. - haraptam bele egy kicsit a fülébe.
Engedelmesen fogtam közre csípőjét lábaimmal. Ez számomra is kényelmes póz volt, bár valóban érzetem, ami köztünk van...
- Ih-igen.- súgtam.
Nem tudtam, hogy a szerelemre gondolt-e, ami már szerintem egész nyilvánvaló volt köztünk egy ideje vagy konkrétan arra gondolt, ami a khm... kemény valóság köztünk...
- Nagyon szeretlek Yoongih.- nyögtem megborzongva huncut kis érintésétől.
Kissé félrefordítva fejem engedtem, hogy nyakamat csókolgassa, közben halkan sóhajtoztam és hátát simogattam, gyengéden karmolásztam.
- Ugye te is érzed, mi van kettőnk között? - ezzel most mindenre gondoltam. - Szeretlek. - haraptam bele egy kicsit a fülébe.
Engedelmesen fogtam közre csípőjét lábaimmal. Ez számomra is kényelmes póz volt, bár valóban érzetem, ami köztünk van...
- Ih-igen.- súgtam.
Nem tudtam, hogy a szerelemre gondolt-e, ami már szerintem egész nyilvánvaló volt köztünk egy ideje vagy konkrétan arra gondolt, ami a khm... kemény valóság köztünk...
- Nagyon szeretlek Yoongih.- nyögtem megborzongva huncut kis érintésétől.
Kissé félrefordítva fejem engedtem, hogy nyakamat csókolgassa, közben halkan sóhajtoztam és hátát simogattam, gyengéden karmolásztam.
Éreztem, ahogy teste egyre jobban remeg, így hát két lábra állítottam, még egyszer megcsókoltam, majd elé térdeltem és számba vettem makkját. Nyelvem boldogan játszadozott vele, miközben felpillantottam JungKook-ra. Fejét a csempének nyomta, ujjait pedig abban a pillanatban, hogy teljesen elmerült bennem, szőke tincseimbe futtatta és tépni kezdte. Istenem, még így is rohadt izgató!
Még sosem volt ilyen mocskos de annál izgatóbb játékban részem. Mivel nem volt még se barátnőm, se barátom, nem tudtam, hogy milyen érzés az, mikor valaki.... így segít rajtam. De... Suga olyan ügyesen csinálta. Egész gyakorlottan. Egy pillanatig átfutott agyamon a kérdés, hogy vajon Ő már csinált ilyet ezelőtt mással. Én vagyok az első fiú az életében?
Nem sokáig tudtam ezen gondolkozni, mert forró nyelvjátéka teljesen elvette az eszemet.
- Ah!- nyögtem megremegve és erősen hajába túrva élveztem, amit művelt.
- Oh... Yoo-yoongih... ah!- lihegtem ajkamba harapva, félig lehunyt pillákkal.
Forró nyelvével játékosan nyalogatta tagomat. Halkan cuppogva játszott velem, néha pár puszival is megjutalmazva.
- Neh!- próbáltam meg elhúzni fejét, mikor párszor erősebben megszívott, mert annak köszönhetően eléggé az élvezet küszöbjére sodort.- Szerelemh... Éhn... ah Yoongi neh!- kértem elhalóan de csak nem hallgatott rám.
Nem foglalkozva szavaival kényeztettem tovább. Mikor már hangján hallottam, és éreztem is, hogy nemsokára vége a menetnek, felálltam és megcsókoltam. Értetlenül nézett rám.
- Drágám, ne hidd, hogy csak te akarsz kielégülni. - csókoltam meg.
Bár felsóhajtottam, mikor ajkai elengedtek, de mégsem arra vártam, hogy teljesen felcsigázva úgy hagy...
Csókjában valami furcsára figyeltem fel. Különleges érzés kavargott bennem.
- Sze-szeretnéd, hogy én neked...?- cirógattam zavaromban vizes oldalát.
Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy tényleg akarom-e, de a nemleges választ azonnal el is vetettem és lefelé kezdtem el tolni vállainál. Egyből vette, mit szeretnék és letérdel előttem, majd habozva, de bekapta makkom, én pedig szabadjára engedtem egy olyan hangot, amilyenről nem is tudtam.
- Úr Isten, Jungkook. - nyögtem egy hatalmasat, mikor teljesen maga közé zárt. Szája hideg volt, de olyannyira jól esett, hogy azt hittem egy pillanatban, hogy belé fogok élvezni.
Még sosem volt ilyen mocskos de annál izgatóbb játékban részem. Mivel nem volt még se barátnőm, se barátom, nem tudtam, hogy milyen érzés az, mikor valaki.... így segít rajtam. De... Suga olyan ügyesen csinálta. Egész gyakorlottan. Egy pillanatig átfutott agyamon a kérdés, hogy vajon Ő már csinált ilyet ezelőtt mással. Én vagyok az első fiú az életében?
Nem sokáig tudtam ezen gondolkozni, mert forró nyelvjátéka teljesen elvette az eszemet.
- Ah!- nyögtem megremegve és erősen hajába túrva élveztem, amit művelt.
- Oh... Yoo-yoongih... ah!- lihegtem ajkamba harapva, félig lehunyt pillákkal.
Forró nyelvével játékosan nyalogatta tagomat. Halkan cuppogva játszott velem, néha pár puszival is megjutalmazva.
- Neh!- próbáltam meg elhúzni fejét, mikor párszor erősebben megszívott, mert annak köszönhetően eléggé az élvezet küszöbjére sodort.- Szerelemh... Éhn... ah Yoongi neh!- kértem elhalóan de csak nem hallgatott rám.
Nem foglalkozva szavaival kényeztettem tovább. Mikor már hangján hallottam, és éreztem is, hogy nemsokára vége a menetnek, felálltam és megcsókoltam. Értetlenül nézett rám.
- Drágám, ne hidd, hogy csak te akarsz kielégülni. - csókoltam meg.
Bár felsóhajtottam, mikor ajkai elengedtek, de mégsem arra vártam, hogy teljesen felcsigázva úgy hagy...
Csókjában valami furcsára figyeltem fel. Különleges érzés kavargott bennem.
- Sze-szeretnéd, hogy én neked...?- cirógattam zavaromban vizes oldalát.
Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy tényleg akarom-e, de a nemleges választ azonnal el is vetettem és lefelé kezdtem el tolni vállainál. Egyből vette, mit szeretnék és letérdel előttem, majd habozva, de bekapta makkom, én pedig szabadjára engedtem egy olyan hangot, amilyenről nem is tudtam.
- Úr Isten, Jungkook. - nyögtem egy hatalmasat, mikor teljesen maga közé zárt. Szája hideg volt, de olyannyira jól esett, hogy azt hittem egy pillanatban, hogy belé fogok élvezni.
Hagytam neki magam, bár egyáltalán nem voltam biztos a dolgomban. Lassan térdre ereszkedtem előtte és tagját először csak ismerkedés szintjén kezembe fogtam. Forrón lüktetett, éreztem, hogy türelmetlen, így nem sokat játszadoztam hamar ajkaim közé vettem.
Először csak makkját nyalogattam, lágyan puszilgattam, majd egyre jobban felbátorodtam és a lehető legtöbbet engedtem magamba. Enyhén megborzongtam nevem hallatán és gyengéden elmosolyodtam teli szájjal. Örültem, hogy jó érzés neki, amit csinálok.
Ajkam munkájára kezeimmel is rásegítettem. Bal kezemmel hol csípőjét markoltam, hol combjait simogattam vagy esetleg heréit cirógattam. Eközben jobb kezemmel farka tövére szorítva ingereltem.
Sosem csináltam, a mozdulatok mégis ösztönösen jöttek. Ajkaim közt furcsa folyadék ízét éreztem meg. Bár Yoongi hangosan nyögdécselt és teste is remegett, ez még nem az élvezete volt. Félénken pillantottam fel hozzá, hogy láthassam arca mit árul el nekem az aktusról.
Kipirultan lihegett, néha alsó ajkát beharapva, ami hamar ki is csúszott fehér fogainak fogságából. Tetszett amit láttam.
Csípője egy váratlan pillanatban előre lendült, ujjait hajamba fúrta és úgy húzott magára. Tudtam, hogy ez már a végét jelenti ezért, leálltam nyelvem körkörös mozgásával és jó erősen próbáltam megszívni tagját.
Hangos morranásai, nyögései engem is izgalomba tartottak és mikor teste hevesen megremegett, megéreztem ajkaim közt tűzforró magját.
Nem undorodtam a helyzettől egyáltalán. Kicsit hátrébb húzódva, erősen szívva, nagyokat kortyolva nyeltem le nedvét, ami szinte pillanatok alatt leégette nyelőcsövemet.
Élvezettől csillogó szép szemei, piros arca, szőke, kócos tincsei, a fehér bőrén lefolyó vízcseppek teljesen megbabonáztak.
- Ahhh ah... ah...- lihegtem térdeimre támaszkodva, mikor elengedtem Őt és próbáltam testem remegését csillapítani.
Combomon végigfolyva, lassan a vízáramba kerülve tűnt el saját élvezetem is a lefolyóban.
- Na, milyen volt életed első együttléted velem? - csúsztam le mellé és magamhoz húztam. Csak lihegett valami "Jó volt"-ot és szorosan hozzám bújt. Percekig csak így ültünk egymás mellett, aztán végül én mozdultam meg elsőként. Felsegítettem és megmosdattam, majd magamat is. Elzártam a vizet, megtörölköztünk és megint ölbe kapva vittem a hálóba. Betakartam mindkettőnket és homlokon csókoltam Kookkie-t.
- Jó éjt, Drágám.
Először csak makkját nyalogattam, lágyan puszilgattam, majd egyre jobban felbátorodtam és a lehető legtöbbet engedtem magamba. Enyhén megborzongtam nevem hallatán és gyengéden elmosolyodtam teli szájjal. Örültem, hogy jó érzés neki, amit csinálok.
Ajkam munkájára kezeimmel is rásegítettem. Bal kezemmel hol csípőjét markoltam, hol combjait simogattam vagy esetleg heréit cirógattam. Eközben jobb kezemmel farka tövére szorítva ingereltem.
Sosem csináltam, a mozdulatok mégis ösztönösen jöttek. Ajkaim közt furcsa folyadék ízét éreztem meg. Bár Yoongi hangosan nyögdécselt és teste is remegett, ez még nem az élvezete volt. Félénken pillantottam fel hozzá, hogy láthassam arca mit árul el nekem az aktusról.
Kipirultan lihegett, néha alsó ajkát beharapva, ami hamar ki is csúszott fehér fogainak fogságából. Tetszett amit láttam.
Csípője egy váratlan pillanatban előre lendült, ujjait hajamba fúrta és úgy húzott magára. Tudtam, hogy ez már a végét jelenti ezért, leálltam nyelvem körkörös mozgásával és jó erősen próbáltam megszívni tagját.
Hangos morranásai, nyögései engem is izgalomba tartottak és mikor teste hevesen megremegett, megéreztem ajkaim közt tűzforró magját.
Nem undorodtam a helyzettől egyáltalán. Kicsit hátrébb húzódva, erősen szívva, nagyokat kortyolva nyeltem le nedvét, ami szinte pillanatok alatt leégette nyelőcsövemet.
Élvezettől csillogó szép szemei, piros arca, szőke, kócos tincsei, a fehér bőrén lefolyó vízcseppek teljesen megbabonáztak.
- Ahhh ah... ah...- lihegtem térdeimre támaszkodva, mikor elengedtem Őt és próbáltam testem remegését csillapítani.
Combomon végigfolyva, lassan a vízáramba kerülve tűnt el saját élvezetem is a lefolyóban.
- Na, milyen volt életed első együttléted velem? - csúsztam le mellé és magamhoz húztam. Csak lihegett valami "Jó volt"-ot és szorosan hozzám bújt. Percekig csak így ültünk egymás mellett, aztán végül én mozdultam meg elsőként. Felsegítettem és megmosdattam, majd magamat is. Elzártam a vizet, megtörölköztünk és megint ölbe kapva vittem a hálóba. Betakartam mindkettőnket és homlokon csókoltam Kookkie-t.
- Jó éjt, Drágám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése