10. rész
Kedves Olvasók!
Elnézést szeretnék kérni, amiért ilyen hosszú kihagyással tudtuk csak hozni a friss részt. :-/ Ez legnagyobb részben az én hibám, sajnos az iskola mellett nem maradt elég időm a ficikre. De nem mentegetőzőm, teljesen jogos, hogy mérgesek vagytok.
A következő rész nem olyan hosszú, de azért reméljük elnyeri a tetszéseteket. ^^ Végre újra nyár, szóval nagyon remélem, hogy most már gyakrabban sikerül hoznunk új részt.
Köszönjük az eddigi támogatást, lelkesítést, kedves szavakat. Igyekszünk nem csalódást okozni.
Még egyszer elnézéseteket kérem!
Jó szórakozást: Kicsi Dongsaeng
Megráztam a fejem. Most nem adok neki csokit, amiért ezt csinálta. Miért tesztelget folyton? Talán olyan jól szórakozik a bénázásomon? Nekem ez annyira nem vicces... - Tessék.- nyújtottam neki a tábla csokit, de nem néztem rá.
- Most mi a baj? - nézek rá kérdőn. Megrázza a fejét. - Naa~. Ne legyél ilyen! - kezdek el két éves módjára nyafogni. - Gyere. - nyúlok hóna alá és az ölembe ültetem. Céklavörös arccal mered rám, mire csak elmosolyodok. - Te bontottad ki a csokit, szóval, ne mondd itt nekem, hogy nem kérsz. - álla alá csókoltam jelezve, hogyha mást akar csoki helyett, benne vagyok.
- Ne haragudj.- ráztam meg picit a fejem. Talán csak én fújtam fel a dolgot. Nem akarom elrontani az esténket. - Együnk csokit.- vettem ki mosolyogva kezéből a tábla édességet, megtörtem, egy kockát ajkaim közé vettem, majd szorosan közel hajoltam Yoongi-hoz.
Meglepetten néztem rá. Ilyen sem volt még, hogy ő kezdeményezzen. Azonban nincs ellenemre. Odahajolok hozzá és kettéharapom a csokit, ami a szájába van és egyből le is nyeltem, mire ő sértetten nézett rám. - Bocsi, de mos már nekem nincs kedvem a csokihoz.
Szomorúan hajtottam le a fejem. Mégis sikerült elbaltáznom, hiába próbáltam meg én kezdeményezni. Ki akartam mászni az öléből, de nem engedett. Állam alá nyúlt és felemelte a fejem. Mélyen a szemeimbe nézett, én is elvesztem az Ő gyönyörű, sötét íriszeiben. Észre sem vettem, hogy pillanatok alatt eltüntette a köztünk lévő távolságot és édes ajkait az enyémekre tapasztotta.
Várok, de nem tesz semmit. Ajkai nem mozdultak, ahogy az enyéim sem. Ezek szerint úgy gondolja, hogy nem akar tovább irányítani, még csak nem is veszekszik a helyért, ami lássuk be, egyszerre tetszett és mégsem. A földre döntöttem és úgy kezdtem el mozgatni ajkaim, Ő pedig készségesen adta át magát nekem, mire öntelt mosoly terült szét az arcomon, mikor elváltam tőle.
- M-mi tetszik ennyire?- kérdeztem mosolyogva, mikor megláttam csodálatos vigyorát. Arcát simogattam és csillogó szemeit figyeltem.
- Még kérdezed? - nézek rá hitetlenül. Megrázza a fejét jelezve, hogy tényleg nem tudja, mire egy elégedetlen sóhaj hagyta el a szám, mire ijedten nézett rám. - Nyugi. - pusziltam meg arcát. - Nem mellesleg, te teszed ezt velem. - azzal a kezét a mellkasomra tettem. - Érzed, ahogy ver a szívem? Ezt te teszed velem. Mikor velem vagy, ilyen őrült tempóban ver. Ez és az, hogy ilyen könnyen megadod nekem magad, ez tetszik annyira. Meg persze te magad. - nevetek fel huncutol, mire egy " Kösz, és csezd meg" pillantással díjazott.
Lehet, hogy még én vagyok túl fiatal és hülye a szerelemhez, de akkor sem vettem le elsőre, hogy miről beszélt. - Én is szeretlek.- morogtam, persze csak álsértődöttséggel; mert megint sikerült zavarba hoznia. Vagy talán most túl könnyűvérűnek tűnök a szemében? De... Én nem tudom, mi hogyan működik a kapcsolatban. Én csak... nem akartam elrontani. - Gyere. Lassan feküdhetnénk.- ültem fel és megpusziltam.
- Jó, ha akarod. - azzal segítek neki felállni és elkezdek pakolni. Segíteni akar, de nem hagyom. - Menj fürödni, adok pizsit. Ki kell mosnod a fejedből a piát. - azzal a szekrényemhez lépek és kiveszek belőle egy olyan pizsit ami rám már kicsi, de rá valószínűleg jó, lehet még nagy is, de nem lényeges. - Gyere, megmutatom hol a fürdő. - húzom ki a szobámból. Megálltam a fürdő előtt és benyitottam. Félve jött be. - Gyere már, nem esz meg ez csak egy fürdő. - mosolyogtam. - Ha kell, használhatod a törcsim. - azzal magára hagytam, de az ajtó előbb még megvártam, míg meghallom a víz folyását.
Kissé bátortalanul követtem a fürdőbe. Igazság szerint idegen helyen nehezebben találom fel magam. Esetlenül szorongattam a kezemben a pizsamát, amit kaptam. - Jó, köszönöm.- mosolyogtam rá szégyenlősen, majd miután kiment, egy nagy levegőt vettem. Pár pillanatig csak álltam és a tükörben néztem magam, aztán gyorsan lekapkodtam a ruháimat és be is álltam a zuhany alá. Most Yoongi illatom lesz.- vigyorogtam egymagamba mosakodás közben. Hamar végeztem, megtörölköztem, felöltöztem és visszacsoszogtam a szobába. - Kész vagyok.- léptem mögé és szorosan megöleltem.- Mehetsz.- pusziltam meg az arcát, majd elengedtem és bebújtam a megágyazott helyre.
Az ágyban feküdtem és boldogan vigyorogtam magam elé. Végül is mindent összevetve szerintem remekül sikerült az első randink. Nem azt mondom, hogy ilyen egy álom randevú, de amíg Ő velem van, minden tökéletes. Annyira boldog és izgatott voltam, hogy nem tudtam aludni, mert a szívem hevesen kalimpált bent a mellkasomban és a vigyoromat sem tudtam letörölni. Mikor Suga visszatért a szobába, kissé megfagytam. Szégyenlem de nagyon megbámultam. Szemem, szám nyitva maradt meztelen és vizes felsőteste láttán. - Bo-bocsi....- motyogtam és gyorsan a másik irányba fordultam az ágyban. Mély levegőket véve, égő arccal, szerintem idiótán vigyorogva próbáltam feldolgozni a látottakat.
"Cuki, mint mindig." mosolyodtam el. arca vörös volt. Mikor bemásztam mellé, ő még mindig nem nézett rám. - Hé, Gukkie, mi a baj? - próbálom szóra bírni, de még csak rám se néz. - Hmm... Nem hagysz más választást, itt jön Mr. Csiki. - azzal rávetettem magam és csikizni kezdtem.
Vajon mi lehet a bajom...? Sorozatban hoz zavarba ez este folyamán, de ez volt a leghalálosabb húzása, hogy csak úgy meztelen testtel vonult be... - Neh!- sikkantottam egy hatalmasat, mikor rám vetette magát.- Kérlek!- kuncogtam.- Ni-nincsh semmih bajh! Naa! Sugaaa!!!- ficánkoltam alatta vihorászva.- Engedj el, kérlekh!- próbáltam lefogni a kezeit de Ő ügyesebb és fürgébb volt.
Ennek az egésznek az lett a vége, hogy teljesen fölé kerültem. Képtelen voltam leállni. Többet akartam. Most több kell, mint egy egyszerű játék vagy csók. Nyakára hajoltam, s apró, sokat sejtő csókokkal kezdtem birtokba venni azt. Nem tett semmit, csak halk sóhajok hagyták el a száját. Nem ellenkezett, ami csak még jobban izgatott. Haladtam tovább. Szerencsémre egy kivágott nyakú pólót adtam neki, így egy kicsit lehúzva könnyen hozzáférhettem kulcscsontjához. Kezeim közben már nadrágja szélénél jártak. Egy hirtelen mozdulattal lerántottam róla a pólóm, majd szemeim megakadtak felsőtestén. Nem tudtam megállni, odahajoltam hozzá, majd ajkaira suttogtam.
- Gyönyörű vagy! - kezemmel végigszántottam fedetlen felsőtestén, miközben gyengéden, mégis akaratosan csókoltam. Boxeren keresztül végigsimítottam tagján, mikor hirtelen kivágódott a szobám ajtaja.
- Hyung, van egy kis....
- A kurva életbe Hoseok! - dobtam neki a kezembe akadó párnát. Ő azonnal vette az adást és kiment. Visszanéztem Kookra, és tudtam, láttam rajta, hogy már nem lenne képes rá. Túlságosan zavarban van hozzá és nem tudom, mikor lesz újra ennyire elmenni. - Asszem rám fér egy kis zuhanyzás. - igaz, remélem, hogy megállít, mikor leszállok róla, de tudom, hogy nem fog.
Hirtelen nem tudtam, hogy mi ütött Yoongi-ba. Először azt hittem, hogy csak a játékot akarta folytatni, mikor teljesen felém kerekedett, de mikor csókjai nyakamat perzselték rá kellett jönnöm, hogy ez már cseppet sem játék. Ezzel kicsit megijesztett. De valami furcsa érzés is kavargott bennem ezzel egy időben. Féltem, de akartam. Izgultam de bíztam benne.
Ajkai szinte parázslottak, éreztem a testéből áradó forróságot, hogy mennyire kíván. Nem tudtam mit tegyek. Én.... még sosem éltem át ilyet, nem tudtam, hogy egyáltalán ezt szabad-e nekünk.
Nem értettem a testemet sem, hogy miért nem ellenkeztem, miért hagytam neki magam.
Szavai zavarba hoztak és furcsa mód egy hatalmasat dobbant a szívem miatta. Nem tudtam, mi történik velem, nem tudtam, ilyenkor mit kell tenni. Csak elgyengülve sóhajtoztam alatta, utat adva a feltörésre a kavargó érzéseimnek.
- A-ah....- remegett meg a hangom, mikor alfelemen simított végig. Nem tudtam magam kordában tartani, teljesen megbabonázott és lebénított. Emiatt kicsit kétségbe is voltam esve és féltem is, hogy valamit el fogok rontani a tapasztalatlanságom miatt. Nem hiszem, hogy én erre készen álltam.
- Basszus...- szisszentem fel, mikor Hoseok benyitott a szobába. Pirulva fordítottam el a fejem az ellenkező irányba.
- R-rendben.- ültem fel én is az ágyban, mikor Suga felállt rólam.
Miután kiment, kinyitottam a szoba ablakát és a párkányra ülve próbáltam magam lenyugtatni a kinti friss és hűs levegővel. Hülyén éreztem magam és féltem, hogy Suga haragszik rám, amiért ez így alakult. Mert éreztem, hogy Ő mennyire akarja...
Megkönnyebbülve mentem ki a zuhanyzóból. Ha az öcsém nincs, most alattam adhatná az édesebbnél édesebb, izgatóbb, vagy erotikusabb hangokat.
- Nem, YoonGi, ne gondolj ilyenekre! - kaptam a fejemhez, mire ijedten nézett rám. - Semmi gond. - mosolyogtam rá. Láttam rajta a félelmet, ezért odasétáltam hozzá és ujjaimmal játszani kezdtem karjával, mire ő csak felkuncogott.
- Te kis butus gyere be, mert nem rég voltál beteg és meg fogsz megint betegedni, amit se te se én nem akarunk. - mosolyogtam rá.
- Mellesleg az ahol ülsz a kukkoló helyem, úgyhogy ne nagyon szokj hozzá, hogy ott ülsz. Na gyere! Teljesen hideg vagy! - öleltem magamhoz és az ágy felé kezdtem vele hátrálni. Erre ő csak rúgkapált, ami nem nagyon érdekelt. Bedugtam az ágyba, majd mellé feküdtem és melegíteni kezdtem vacogó testét. Nem kellett sok idő, mire meleg lett a paplan alatt és rajta is éreztem, hogy már nem fázik annyira. Ajkaira hajoltam és gyengéden megcsókoltam. Remegett. Félt, hogy nem tudom magam leállítani. Elváltam azoktól a mézédes ajkaktól, majd szemébe néztem.
- Ne aggódj, többet nem teszem meg, majd akkor, ha készen állsz rá és te magad fogod kérni. De most aludjunk! - adtam egy puszit a homlokára, majd betakargattam és oldalra fekve kezdtem el simogatni buksiját, míg légzése nem vállt egyenletessé addig simogattam. Elaludt, ami azt jelenti, hogy most már én is aludhatok. Már nem kell félnem, hogy valami rossz fog történni vele. Becsuktam a szemem és még egyszer utoljára átgondoltam a mai napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése